Előző cikkünk bevezetője már utalt rá, hogy az egyéni vállalkozók jó részének az idei nyár komoly dilemmát okozott, hiszen meg kell találniuk a helyüket a jövedelemadózás rendszerében a kisadózó vállalkozások tételes adójának jelentős átalakítása miatt.
Az új kata törvény (a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény, mely a Magyar Közlöny 2022. évi 118. számában érhető el, vagy itt) 2022.08.01-jén lép hatályba, az egyéni vállalkozók pedig az új szabályokat 2022.09.01-től alkalmazhatják.
A mostani blogbejegyzésünkben is szükségesnek tartjuk elsőként kiemelni, hogy az említett változások nem érintik az egyéni vállalkozók általános forgalmi adózását, azaz 12 millió Ft éves bevételig az alanyi adómentesség továbbra is alkalmazható számukra.
Korábbi cikkeinkben részletesen olvashatnak az alanyi adómentességről itt és itt.
A módosulások tehát csak a jövedelemadózást érintették.
A jelen bejegyzésünkben az új kata szabályainak összefoglaló jellegű bemutatásával folytatjuk cikksorozatunkat.
Az új kata törvény szerint a kisadózó vállalkozások tételes adóját a következő „paraméterekkel” rendelkező vállalkozás választhatja:
- az a főállású (az, hogy ki nem minősül főállású vállalkozónak, az új kata törvény 2. § 2. pontjában olvasható, ilyen pl. az, aki heti legalább 36 órás munkaviszonyban áll, vagy akinek aktív hallgatói jogviszonya van felsőoktatási intézményben),
- egyéni vállalkozó (kizárólag az Evectv. szerinti egyéni vállalkozót ideértve, így pl. ügyvéd, bt. már nem alkalmazhatja az új katát),
- aki az állami adó- és vámhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatvány alkalmazásával bejelenti, hogy adókötelezettségeit az új kata törvény rendelkezései szerint teljesíti,
- és akinek az adószámát az állami adó- és vámhatóság a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban nem törölte, illetve aki a bejelentés időpontjában nem áll adószám törlésének hatálya alatt,
- valamint aki 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében nem szerzett bevételt,
- továbbá – és ez az egyik legfontosabb változás – nem realizál bevételt az Art. (az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény) szerinti kifizetőtől, azaz például másik egyéni vállalkozótól, gazdasági társaságtól, egyesülettől (a kifizető fogalmát az Art. 7. § 31. pontja tartalmazza).
Az új kata adóalanyiság megszűnik például akkor, ha a NAV a kisadózó adószámát törölte, ha megszűnik az egyéni vállalkozói jogalanyiság, ha saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből a vállalkozó bevételt szerez, vagy ha a kisadózó kifizetőtől szerez bevételt (részletesebben ld.: új kata törvény 5. §).
Fontos, hogy az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra az adóalanyiság ismételten nem választható, azaz ezen időintervallum leteltéig az egyéni vállalkozó csak a személyi jövedelemadózás rendszerében adózhat, hacsak nem dönt a vállalkozása szüneteltetése vagy megszüntetése mellett.
A tételes adó havi mértéke továbbra is 50 ezer Ft marad, a bevételi értékhatár (ún. „keretösszeg”) pedig egy adóévben 18 millió Ft-ra emelkedik.
Az új kata törvény nem rendelkezik arról, hogy választható lenne a magasabb, 75 ezer Ft összegű tételes adófizetés a magasabb ellátási alap érdekében.
Az új kata törvény (7. §) is lehetőséget biztosít viszont arra, hogy bizonyos élethelyzetekben a kisadózónak ne kelljen megfizetnie az adott hónapra vonatkozó tételes adót, pl. ha a teljes hónapban GYED-ben részesül, és nem végez az adóalanyiságába tartozó tevékenységet.
Természetesen ha a kisadózó nem fizeti meg emiatt az év minden hónapjára a tételes adót, úgy a bevételi értékhatára is arányosan (1,5 millió Ft / nem fizetett hónap) csökken.
A 18 millió Ft keretösszegbe, illetve annak arányos részébe, a ténylegesen az adott adóévben befolyt (realizált) bevételeket kell beszámítani. Az e feletti bevételt 40%-os mértékű különadó terheli, melyet a kata bevallásban kell bevallani és azzal egyidejűleg megfizetni.
Természetesen azt a rendelkezést már nem találjuk meg az új kata törvényben, mely a régi kata törvényben a kapcsolt vállalkozástól szerzett bevétel minden forintját 40% különadóval terhelte. Mivel csak magánszemélyeknek végezheti a tevékenységét a főállású egyéni vállalkozó (azaz kizárólag „lakossági szolgáltatást, értékesítést” végezhet a taxisokon kívül), a kapcsolt vállalkozásra vonatkozó szabályok értelmüket vesztették.
Az 50 ezer Ft-os tételes adó megfizetésével a katás egyéni vállalkozó mentesül az alábbi közterhekkel kapcsolatos adókötelezettségek teljesítése alól:
- személyi jövedelemadó,
- szociális hozzájárulási adó,
- társadalombiztosítási járulék.
A kisadózó továbbra is bevételi nyilvántartás vezetésére köteles. Ennek eleget tehet úgy is, hogy az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljeskörűen megőrzi és ezen dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelt érdemlően megállapítható. A bevételi nyilvántartás minimális tartalmát az új kata törvény 11. §-a taglalja.
A kisadózó az adóévet követő év február 25. napjáig a NAV által rendszeresített nyomtatvány alkalmazásával nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről, ha különadó fizetésére köteles, akkor pedig ezt bevallásként nyújtja be. Az adóalanyiság év közbeni megszűnése esetén erre 30 napja lesz a volt kisadózónak.
Jelenleg ezen célokra a 22KATA nyomtatvány szolgál, mely elérhető itt.
Fontos szempont lehet az adózási módok közötti választás során, hogy a társadalombiztosítási ellátások szempontjából az új kata is – hasonlóan a régi katához – egy jóval alacsonyabb ellátási alapot biztosít.
Az új kata törvény ugyanis ekként fogalmaz: „A kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerez. Ezen ellátások számításának alapja havonta 108 ezer forint.„
Így ha valaki nyugdíjazás előtt áll, tartósabb betegséggel küzd, esetleg gyermeket tervez, egyáltalán nem biztos, hogy ez az adónem a megfelelő választás a számára.
Hátránya lehet továbbá a kata szerinti adózásnak, hogy a személyi jövedelemadó kedvezmények érvényesíthetősége kizárt.
A helyi iparűzési adó tekintetében (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, Htv.) is tartalmaz némi módosítást az új kata törvény: a kisadózónak (a Htv. szerint: tételes adózó vállalkozónak) az önkormányzati adóhatóságnak tett bejelentett döntése esetén, az adó adóévi alapja az általános szabályoktól eltérően a székhely és telephely szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint, illetve annak arányosított része.
Összefoglalva, érdemes átgondolni annak az egyéni vállalkozónak, aki egyelőre „nem érdekelt” a magasabb ellátási alap megszerzésében, hogy tevékenységét tudja-e kizárólag a magánszemély vevőpartnerekre korlátozni, mert az egyéb adózási formákhoz képest a kisadózó vállalkozások tételes adója továbbra is anyagilag a legkedvezőbb lehetőséget nyújtja, azzal együtt, hogy ez a már ismertetett „áldozatokkal” is együttjár.
Jegyzet:
Cikkünk a 2022.07.25-én hatályos, illetve ismert jogszabályi rendelkezések, valamint közzétett információk alapján készült.