Az idei év komoly döntést igénylő változást hozott az egyéni vállalkozók életében, a választásra pedig nem sok időt adott a törvényalkotó.
A „kata” (kisadózó vállalkozások tételes adója) alkalmazási lehetősége a közeljövőben jelentősen beszűkül, helyette a személyi jövedelemadózás rendszerében kell megtalálnia a helyét a legtöbb, eddig kisadózó egyéni vállalkozónak.
Érdemes először is elolvasni korábbi cikkünket, mely az adószámos magánszemély és egyéni vállalkozó formában való működés közötti különbségeket és lehetőségeket taglalja.
A mostani cikksorozatunkban röviden, összefoglaló jelleggel bemutatjuk a vállalkozások lehetőségeit, bízva abban, hogy segítséget nyújthatunk a döntéshozatalban.
Először is le kell szögezni, hogy a jövedelemadózás változása nem érinti alapesetben a vállalkozók általános forgalmi adózását, e kettőt el kell egymástól élesen különíteni.
Évi 12 millió Ft bevételig ugyanis továbbra is lehetőség van választani, illetve alkalmazni – az általános forgalmi adózásban – az alanyi adómentességet, amely a bevételi értékhatárt el nem érő, komolyabb költségekkel nem rendelkező vállalkozásoknak nagy könnyebbséget jelent, hiszen áfát így nem kell felszámítaniuk értékesítéseik után. (Ugyanakkor áfa levonásra sem jogosultak.)
Korábbi cikkeinkben olvashatnak az alanyi adómentességről részletesen itt és itt.
A NAV honlapján, az információs füzetek között a 03. és a 61. számú információs füzet tartalmazza az egyéni vállalkozók adózására vonatkozó rendelkezések részletes bemutatását, egyelőre azonban az új kata törvény értelmezését segítő információs füzet nem érhető el.
A jövedelemadózásban az alábbiak közül választhatnak az egyéni vállalkozók:
- „új kata” (ld. 2. cikkünk)
- a vállalkozói jövedelemadózás (azaz a tételes költségelszámolás alkalmazása), ld. 3. cikkünk
- az átalányadózás, melyet a cikksorozatunk 1. része taglal.
Először tehát az átalányadózásra vonatkozó főbb szabályokat ismertetjük.
Az Szja tv. (a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény) tartalmazza az átalányadózásra vonatkozó szabályokat, illetve érdemes a NAV fent említett 03. számú információs füzetét is olvasgatni a témakörben.
A régi katásoknak, ha nem tudják vagy nem akarják az új kata törvény (a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény, mely a Magyar Közlöny 2022. évi 118. számában érhető el, vagy itt) rendelkezései szerint teljesíteni a továbbiakban adókötelezettségeiket, talán a legkézenfekvőbb és anyagilag is (leg-)kedvezőbb adózási forma az átalányadózás.
Az egyéni vállalkozó az adóév egészére választhatja az átalányadózást, de az új kata törvény átmeneti rendelkezései ezt a lehetőséget biztosítják – a PM e tárgyú közleménye alapján – az év közben a régi katáról átalányadózásra áttérő vállalkozóknak is (ld. új kata törvény 15. § (2) bekezdés).
Az átalányadózást alkalmazhatja mind főfoglalkozású, mind mellékfoglalkozású egyéni vállalkozó, mely az új katához képest komoly előnyt jelent.
Az egyéni vállalkozó az adóév egészére akkor választhatja az átalányadózást, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét (a 2021. évi vállalkozói bevétele nem haladta meg a 20.088.000 forintot). A régi katások vélhetően a két értékhatárba többnyire beleférnek.
Ha viszont az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenység, az átalányadózást választhatja akkor is, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele nem haladta meg az éves minimálbér ötvenszeresét (a 2021. évi vállalkozói bevétele maximum 100.440.000 Ft volt).
A tevékenységét év közben kezdő, vagy a kata szerinti adózásból év közben kilépő egyéni vállalkozót is megilleti az átalányadózás választásának joga, de ebben az esetben a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni.
A tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az átalányadózás következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről az előző évre benyújtott személyijövedelemadó-bevallásban nyilatkozhat.
A régi katáról 2022.09.01. kezdettel átalányadózásra áttérő egyéni vállalkozóknak viszont idén erre a célra a NAV fog rendszeresíteni nyomtatványt.
Az átalányadózás alkalmazására addig kerülhet sor, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele az éves minimálbér tízszeresét, azaz idén a 24 millió forintot, a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele pedig az éves minimálbér ötvenszeresét, azaz idén a 120 millió forintot nem haladja meg.
Az átalányban megállapított jövedelmet a kedvezményekkel nem csökkentett vállalkozói bevétel, valamint az Szja tv. szerinti költséghányad alkalmazásával kell megállapítani.
Nagyon fontos rögzíteni, hogy a költséghányad alkalmazása nem a bejelentett tevékenységtől (vállalkozó által alkalmazott ÖVTJ kódoktól) függ, hanem attól, hogy mely tevékenységből származott bevétele az egyéni vállalkozónak.
Azaz a számlán szereplő tevékenység (gazdasági esemény) valós tartalma a releváns, nem pedig az, hogy az egyéni vállalkozónak a nyilvántartásban (elérhetősége: EVNY portál) milyen tevékenységi körei vannak felsorolva.
Az alkalmazható költséghányadok:
- az általános 40%,
- az Szja tv-ben meghatározott tevékenységekre 80% (pl. építőipari szolgáltatás, fodrászat, gépjárműjavítás, vendéglátó tevékenység),
- kizárólag kiskereskedelmi tevékenységre (ideértve a csomagküldő, internetes kiskereskedelmet is) 90%. – Frissítés: a NAV tájékoztatása szerint, ha adózó kizárólag csomagküldő, internetes kiskereskedelmi tevékenységet végez, és egyértelműen megállapítható, hogy a csomagküldő kereskedelem részét képezi a szállítás/szállíttatás is, mivel a kiskereskedelmi tevékenység részének minősül a kereskedelmi törvény szerint a termékértékesítéssel közvetlenül összefüggő szolgáltatás is (azaz a szállíttatás díja), így ez a tevékenység ugyancsak a 90%-os költséghányad alá tartozik.
Ha az egyéni vállalkozó többféle költséghányad alkalmazására is jogosult lenne a többféle tevékenysége okán, úgy minden tevékenységére csak az alacsonyabb költséghányadot alkalmazhatja. A tevékenységi körök bejelentése, illetve alkalmazása során tehát ez komoly megfontolás tárgyát kell képezze.
A költséghányad alkalmazása azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozónak a bevétele 40 / 80 / 90%-a (azaz a költséghányad összege) megmarad, anélkül, hogy a tényleges kiadásait számlákkal kellene igazolnia.
Akár több, akár kevesebb kiadása volt az egyéni vállalkozónak, az Szja tv. szerint a bevételének az adott hányada (40 / 80 / 90%) tehát „maradhat a vállalkozó zsebében”.
Lényeges az is, hogy adómentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó átalányban megállapított jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része.
Azaz 2022-ben nem kell adót fizetnie az átalányadózó egyéni vállalkozónak, ha az átalányban megállapított jövedelme nem haladja meg az 1.200.000 Ft-ot.
Ez a különböző költséghányadok esetén különböző „bruttó” bevételt jelent idén (amely, és ez jó hír, nem időarányosan számolandó áttérés esetén sem):
- 40%-os költséghányadnál 2.000.000 Ft,
- 80%-os költséghányad esetén 6.000.000 Ft,
- 90%-os költséghányad alkalmazásánál pedig 12.000.000 Ft bevételig szja-mentes az egyéni vállalkozó tevékenysége.
Az adómentesség mellékállású egyéni vállalkozó esetében egyben társadalombiztosítási járulék- és szociális hozzájárulási adómentességet is jelent.
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó pedig ezen mentes értékhatárig (1,2 millió Ft jövedelemig) a minimálbér vagy ( legalább középfokú iskolai végzettséget / középfokú szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén) a garantált bérminimum után köteles megfizetni a társadalombiztosítási járulékot, illetve a minimálbér vagy garantált bérminimum 112,5%-át alapul véve a szociális hozzájárulási adót (függetlenül attól, hogy egy-egy hónapban mekkora bevételt ért el). Ezeket járulékfizetési alsó határnak, illetve minimum (szociális hozzájárulási) adóalapnak hívjuk.
Az adómentes rész fölötti (1,2 millió Ft feletti) jövedelem realizálása esetén a mellék- és a főfoglalkozású egyéni vállalkozó is az átalányban megállapított jövedelem (=bevétel-költséghányad) alapulvételével fizeti meg a közterheket:
- az szja-t (15%),
- a társadalombiztosítási járulékot (18,5%),
- és a szociális hozzájárulási adót (13%),
azzal, hogy a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak az előzőekben jelzett minimumalapok után mindenképpen teljesítenie kell legalább a társadalombiztosítási járulék- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségeit is minden hónapra.
Mellékfoglalkozású egyéni vállalkozónak tehát az átalányadózás kifejezetten kedvező adózási forma, hiszen évi 1,2 millió Ft jövedelemig tulajdonképpen semmilyen adófizetési kötelezettséget nem kell teljesítenie.
Az átalányadózó egyéni vállalkozónak nem kell – negyedévente – szja-előleget megállapítania, amíg az átalányban megállapított jövedelme az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét (vagyis az adómentes értékhatárt, ld. fentebb), ezt meghaladóan pedig az adóelőleget csak az e feletti adóelőleg-alap után kell megállapítania, megfizetnie.
Az átalányadózó havi bevallás (idén a 2258 típusú nyomtatvány, elérhető itt) benyújtására köteles, minden hónapban a társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó megállapításával és megfizetésével.
Az átalányadózó egyéni vállalkozó is jogosult ugyanúgy igénybe venni a különféle adóalapkedvezményeket és a családi járulékkedvezményt is, ahogy például egy munkavállaló. Erről bővebben a NAV 73. számú információs füzetében lehet tájékozódni.
Természetesen fontos, megemlítendő szempont az is, hogy az átalányadózás magasabb társadalombiztosítási ellátási alapot biztosít, mint a régi vagy az új kata, így mindenképpen javasolt megfontolni ennek alkalmazását, főleg nyugdíjazás vagy gyermekvállalás előtt.
Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó – ha áfalevonási jogát nem érvényesíti – csak bevételi nyilvántartást kell hogy vezessen, viszont az lényeges, hogy ettől függetlenül a bevétel megszerzése érdekében felmerült (vállalkozói) kiadásairól a számlákat és más bizonylatokat az adómegállapításhoz való jog elévüléséig (ld. Art. 202-203. §) az átalányadózó vállalkozónak is meg kell őriznie.
Az iparűzési adózásról a helyi adó törvényben lehet bővebben olvasni (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény), mely egyébként a katásokhoz hasonlóan tartalmaz egy „könnyített” adózási módot az átalányadós egyéni vállalkozók részére is (ld. 39/A. §). Ez azt jelenti, hogy az átalányadózók iparűzésiadó-alapja megegyezhet az átalányalap 20 százalékkal növelt mértékével, ha ezt a módszert választják adóalapjuk meghatározásához.
Természetesen a fentiekből is látszik az, hogy a régi katánál a közterheket tekintve az átalányadózás is jóval költségesebb egy egyéni vállalkozás számára. Ugyanakkor ha körülményei hasonlóak, mint amelyek miatt a régi katát választotta, akkor vélhetően még mindig kedvezőbb, mint a tételes költségelszámolás alkalmazása. Természetesen erről csak egy megalapozott kalkulációt követően lehet megbizonyosodni. Tájékozódásképpen (de a kapott számokat nem „kőbe vésettnek” tekintve) érdemes lehet például az ezen a linken található kalkulátor vagy a NAV Vállalkozói kalkulátorának alkalmazásával számolgatni.
Jegyzet:
Ez a blogbejegyzés a 2022.07.25-én hatályos jogszabályi rendelkezések és közzétett információk alapulvételével készült.