• Skip to main content

dr. Kószás Eszter

  • Főoldal
  • Bemutatkozás
  • Szolgáltatások és árak
  • Blog
  • Kapcsolat

Láncértékesítés „angol” közbenső szereplővel

2022.08.08. by Zurai Zoltán & dr. Kószás Eszter

Bevezető gondolatok

A brexit alapjaiban változtatta meg azon jogügyletek általános forgalmi adózását, melyek esetében valamely fél az Egyesült Királyságban honos, mivel az Egyesült Királyság 2021. január 1-jétől az Európai Unió és tagállamai szempontjából harmadik országnak minősül. (Észak-Írország speciális helyzetéről most nem ejtünk szót.)

Aktuálissá vált tehát az a kérdés, melyre a választ nem is olyan egyszerű megtalálni: hogy kell számlázni a termékértékesítést, ha közbenső szereplőként egy brit jogalany is részt vesz a láncügyletben?

A teljesítési hely meghatározása az általános forgalmi adózásban kulcsfontosságú. Ez alapján lehet ugyanis egyértelműen megállapítani, hogy mely ország áfa szabályai alkalmazandóak az adott jogügyletre, hiszen az adófizetési kötelezettség ezen a helyen keletkezik.

Mi jelen blogbejegyzésünkben most a fenti, speciális kérdésre keressük a választ.

A láncértékesítés fogalma

Láncügyletről, láncértékesítésről az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) ekként nevesítve nem rendelkezik.

Az Áfa tv. 26-28. §-ai azok, amelyekből ennek a jogintézménynek a megértése érdekében tájékozódnunk kell.

A láncügylet lényege az, hogy legalább három szereplő részvételével kerül értékesítésre ugyanaz a termék úgy, hogy maga a szállítás a láncolat első tagjától az utolsó taghoz történik.

A való életben ez egy nem ritka megoldás, költséghatékony és kisebb időráfordítást igényel, mint ha a számlázási lánc szereplői között minden fuvar egytől egyig megtörténik. Logikus tehát, hogy a szállításnak nem feltétlenül kell követnie a számlázás útvonalát.

Az Európai Unión belüli tagállamok esetén a háromszögügylet jogintézménye segít egyszerűsíteni ezt a kérdést, melyre a mostani blogbejegyzésben nem térünk ki.

A jelenleg aktuális probléma ugyanis az, hogy mi történik azokkal a 2021. január 1-je előtt még háromszögügyletben teljesíthetett láncértékesítésekkel, amelyekben a korábban szintén EU tag Nagy-Britannia egyik adóalanya a közbenső szereplő?

A teljesítési hely meghatározása

Akár EU-n belüli, akár export – azaz harmadik országot is érintő – láncügyletről van szó, a teljesítési hely meghatározása ugyanazon logikai sorrend szerint történik. Erről részletesen lehet olvasni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 29. számú információs füzetében (az „Általános forgalmi adó” fül alatt) is (frissebb egyelőre nem elérhető).

A gondolatmenet a következő:

1. A fuvarozásos értékesítés

Függetlenül attól, hogy ki lesz a végső költségviselője a termék fuvarozásának (azaz végső soron kinek számlázzák át a láncban a fuvardíjat), a fuvarozásos értékesítés az lesz, amely esetében a lánc tagja leszerződik a fuvarozóval, vagy saját maga intézi a fuvart.

A fuvarozásos értékesítés teljesítési helye a fuvar indulási helye / a termék feladási helye.

2. A fuvarozásos értékesítést megelőző értékesítés

Minden olyan értékesítés, mely megelőzi az 1. pont szerinti fuvarozásos termékértékesítést, szintén ott teljesül, ahol a fuvar megkezdődik.

3. A fuvarozásos értékesítést követő értékesítés

Minden olyan értékesítésnek, mely követi a láncolatban az 1. pont szerinti fuvarozásos értékesítést, a teljesítési helye a fuvar célországa, azaz a rendeltetési hely állama.

A fentiek alapján tehát minden egyes értékesítés teljesítésének a helye meghatározható, és meghatározandó annak érdekében, hogy a felek helyesen tudjanak eljárni az adózási szabályok alkalmazása során.

Alapvetés az is, hogy a láncügyletben főszabályként legfeljebb csak egy értékesítés lehet adómentes, ez pedig az, amelynek teljesítési helyét a fuvarozás alapján kell meghatározni. Azonban olyan is előfordulhat – erre mutatunk cikkünkben példát -, amikor nem adómentes ez az értékesítés.

A cikk későbbi részében erre a kérdéskörre részletesen visszatérünk, de először lássuk a példákat a teljesítési hely megállapítására.

Gyakorlati példák

Nézzünk egy egyszerű, három szereplős ügyletet, azon keresztül bemutatva a teljesítési hely meghatározását.

1. Ha az első eladó („A”) szervezi a fuvart az utolsó tag felé („C”) úgy, hogy a közbenső szereplőnek („B”) számláz, a fuvarozásos értékesítés az „A” értékesítése lesz „B” felé.

Azaz az A -> B szereplő közti értékesítés a fuvar indulási helyén, míg a B -> C közötti értékesítés a célországban teljesül.

2. Ha a végső vevő („C”) szervezi a fuvart, akkor a fuvarozásos értékesítés a B -> C közötti termékeladás lesz – mivel hiába a vevő szállíttat, a fuvarnak egy eladáshoz kell kötődnie -, azaz ez fog a fuvar indulási helyén adózni.

Mivel az A -> B közötti értékesítés a fuvarozásos értékesítést megelőzi, ez is a fuvar indulási helyén minősül teljesítettnek.

Jelen esetben tehát mindkét termékeladás egyazon országban, a fuvar indulási helyén teljesül.

Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a termék csak egyszer hagyja el az indulás helye szerinti országot, mégpedig a második (B -> C) esetben, melynek az adómentesség kapcsán van jelentősége.

3. Ha a közbenső szereplő („B”) fuvaroztat, úgy a törvényi vélelem szerint ő ezt vevőként intézi, azaz a fuvarozásos értékesítés az őt megelőző, azaz az A -> B közötti értékesítés lesz, így ez teljesül a fuvar indulási országában.

Ezzel szemben a B -> C tagok közötti értékesítés a célországban lesz teljesítve.

4. A 3. pont szerinti vélelmet megdöntheti a közbenső szereplő („B”) – magyarán dönthet úgy, hogy eladóként intézi a fuvart -, de csak úgy, ha a fuvar indulási helyén regisztrált – belföldi – adószámát adja meg az „A”-nak azért, hogy a termékértékesítés során utóbbi ezt használja a számlázáskor.

Ez esetben a fuvarozásos értékesítést a „B” közbenső szereplő eladóként szervezi, azaz a B -> C közötti (fuvarozásos) termékértékesítés a fuvar megkezdése szerinti országban teljesül.

Ugyanígy az A -> B közötti termékértékesítés is a fuvar indulásának államában minősül teljesítettnek, hiszen ez a termékeladás megelőzi a láncolatban a B -> C tagok közötti fuvarozásos értékesítést.

Ki hogy adózik?

Ezt a kérdést a teljesítési hely fogja eldönteni, mivel annak az országnak a forgalmi adó szabályai vonatkoznak a láncolatban külön-külön az egyes jogügyletekre, ahol azok teljesülnek.

Amennyiben valamely szereplő nem „honos” a teljesítési hely szerinti államban, ott be kell jelentkeznie, adószámot kell kérnie, és ennek az országnak a jogszabályai alapján kell eljárnia.

Az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy a fuvar indulásának a helye az „A” szereplő, vagyis az első értékesítő letelepedése szerinti ország.

Az 1. pont szerinti eset

Az 1. pont szerinti esetben az A -> B közötti ügylet a fuvar megkezdésének a helyén – az „A” szereplő szempontjából belföldön – adózik, mely főszabályként adóköteles.

Vizsgálni kell azonban azt, hogy nem alkalmazható-e valamilyen adómentesítő szabály az adott ügyletre.

Vagyis ha fennállnak az adómentesség feltételei (jellemzően a Közösségi értékesítésé, ld. Áfa tv. 89. §, vagy az termékexporté, ld. Áfa tv. 98. §), akkor az ügylet adómentes.

B -> C közötti ügylet a célországban (a rendeltetési helyen) teljesül, azaz „B”-nek be kell ott jelentkeznie, és a rendeltetés államának szabályai szerint kell számláznia „C” felé.

A 2. pont szerinti tényállás

A 2. pont szerinti esetkörben – mivel mindkét termékértékesítés a fuvar megkezdésének helyén minősül teljesítettnek – az A -> B között belföldi adóköteles értékesítésről beszélünk.

Ekkor csak a B -> C közötti értékesítés kapcsán vizsgálható az, hogy valamely adómentességi tényállás feltételei teljesülnek-e (pl. Közösségi termékértékesítés vagy export).

Ekkor „B”-nek be kell(ene) jelentkeznie a fuvar indulási helyén („A” szereplő államában), és adószámot kell ott kérnie.

A 3. és 4. pont szerinti esetkör

A 3. pont szerinti láncügylet („B” vevőként fuvaroz) az 1. ponttal, míg a 4. pont szerinti eset („B” eladóként fuvaroz) a 2. ponttal azonos módon adózik.

Látható tehát, hogy a teljesítési hely vagy a fuvar megkezdésének a helye, vagy a rendeltetési állam lehet csak.

Mi a teendő, ha a közbenső szereplő harmadik országbeli?

Elérkeztünk a téma aktualitását indokló kérdéshez. Ennek vizsgálatához is egy gyakorlati példát szemléltetünk.

A fenti példát alakítjuk tehát úgy át, hogy

  • az „A” szereplő magyar adóalany,
  • a „C” szereplő más tagállambeli,
  • míg a „B” tagja a láncnak angol,
  • a fuvarozás pedig Magyarországról történik az EU másik tagállamába, nem érintve az Egyesült Királyságot.

Tételezzük fel azt is, hogy az „A” szereplő, vagy a láncolat „B” tagja vevőként szervezi a fuvart (ekkor ugyanis a két értékesítés teljesítési helye két külön tagországban található).

Ebben az esetben a helyzet korántsem egyszerű.

Ekkor ugyanis az A -> B közötti értékesítés a fuvar indulásának helye szerint adózik, ami jelen esetben Magyarország.

Ez az értékesítés főszabályként adóköteles, de vizsgálni kell, hogy fennáll-e valamilyen adómentesítő lehetőség az Áfa tv.-ben.

Adómentességet egyfelől az Áfa tv. 89. §-a tudna biztosítani (Közösségi adómentes értékesítés), de mivel „B” szereplő nem rendelkezik Közösségi adószámmal, illetve nem közösségi adóalany, így ez nem alkalmazható, mivel a feltételei nem teljesülnek.

Ugyancsak nem lehet alkalmazni az exportértékesítést adómentesítő szabályt se (Áfa tv. 98. §), hiszen nem teljesül a termék Közösségből való kiléptetésének a feltétele (a termék Magyarországról egyenesen „C”-hez kerül elszállításra, a saját tagállamába).

A magyar „A” szereplő tehát mindenképpen adókötelesen kell, hogy számlázzon a „B” brit jogalany felé.

Belátható, hogy ez rendkívül megnöveli a költségeket, hiszen a korábbi adómentes Közösségi termékértékesítés ugyanis egyszeriben áfával növelten valósulhat meg.

Meg kell jegyezni, hogy a „B” szereplő eladóként csak akkor járhat el, ha Magyarországon bejelentkezik, és a magyar adószámát használja az ügylet során. Ebben az esetben A -> B közötti gazdasági esemény adóköteles lesz belföldön, míg B -> C közötti ügylet lehet – ha annak feltételei fennállnak – Közösségi adómentes értékesítés. A helyzet ugyanez akkor is, ha a lánc „C” tagja a fuvar megrendelője.

Mi a megoldás?

Amennyiben a láncolat közbenső „angol” tagja az Európai Unión belül (pl. a „C” szereplő tagállamában) bejelentkezik, és Közösségi adószámot kér, akkor a fenti példa („A” vagy „B” vevőként a fuvar megrendelője) szerinti értékesítésre a Közösségi adómentes értékesítés szabálya már alkalmazható.

Ez azonban azt is jelenti, hogy a brit adóalanynak a bejelentkezése szerinti tagállam általános forgalmi adójának szabályait kell alkalmazza, minden adminisztratív velejárójával (pl. könyvelés fenntartása, bevallások teljesítése stb.) együtt.

De még mindig kedvezőbb ez a megoldás, mint egy másik lehetőség, jelesül az, hogy a fuvarozás ténylegesen is követi a számlázás útját, azaz:

  1. Az „A” szereplő termékexportként értékesít a harmadik országbeli „B”-nek, kiviteli vámeljárás keretében kilépteti a Közösség területéről az árut, és a fuvarozó elszállítja az árut „B” honos államába.
  2. Ezt követően „B” harmadik országbeli jogalany továbbszámlázza a terméket „C” uniós adóalanynak, és a szállítás is megtörténik „B” országából „C” országába, mely ügyletnek ugyancsak vannak vámjogi következményei is.

A fentiekből egyértelműen látható, hogy a láncügyletek teljesítési helyének meghatározása korántsem egyszerű.

Érdemes adószakemberhez fordulni, ha elakadnak a folyamat elemzése során, mert egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során egy helytelen teljesítési hely meghatározás súlyos fizetési kötelezettséget eredményezhet az egyébként jóhiszeműen és tisztességesen eljáró adózóknak is.

Jegyzetek

Blogbejegyzésünk a 2021. január 20-án hatályos jogszabályokon és információkon alapul.

Kategória: ÁFA

Ezt a honlapot dr. Kószás Eszter egyéni ügyvéd, a Fejér Megyei Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd (lajstromszám: 559, KASZ: 36081481) tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak meg.

Copyright © 2023 · dr. Kószás Eszter ügyvéd · Adatkezelési Nyilatkozat

Sütiket gyűjtünk. Miért? Rendben
Manage consent

Privacy Overview

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. These cookies ensure basic functionalities and security features of the website, anonymously.
CookieDurationDescription
cookielawinfo-checkbox-analytics11 monthsThis cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checkbox-functional11 monthsThe cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checkbox-necessary11 monthsThis cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-others11 monthsThis cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-performance11 monthsThis cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
viewed_cookie_policy11 monthsThe cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
Functional
Functional cookies help to perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collect feedbacks, and other third-party features.
Performance
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Analytics
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Advertisement
Advertisement cookies are used to provide visitors with relevant ads and marketing campaigns. These cookies track visitors across websites and collect information to provide customized ads.
Others
Other uncategorized cookies are those that are being analyzed and have not been classified into a category as yet.
SAVE & ACCEPT