Mindenki számára adódhatnak az életében olyan helyzetek, amikor akár egy kisebb összegű kiadás is súlyos megterhelést jelent neki, vagy a családjának.
Az is előfordulhat, hogy adott esetben akár egy jogosan felmerülő adó- vagy illetéktartozás, esetleg valamilyen adóhatósági szankció az, amely hirtelen megroppantja az ember anyagi helyzetét.
Az ilyen élethelyzetekben is érdemes adószakemberhez fordulni, hogy az a tudását és tapasztalatát felhasználva segítségére lehessen a probléma megoldásában a bajba került magánszemélynek.
Lássuk az adóhatóság által a magánszemélyeknek biztosítható fizetési kedvezmények jogszabályi feltételeit, és a kérelmezéshez kötődő gyakorlati tudnivalókat.
Jogszabályi háttér
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) külön fejezetben foglalkozik a fizetési kedvezmények jogintézményével (XXV. fejezet, 198-201. §), mely jogszabályhely beidézését ehelyütt mellőzzük.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) alapelvei között szerepel a méltányos eljárás elve. Eszerint az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.
Feltételeit tekintve külön kell kezelni az adó-, illetve bírság- vagy pótléktartozás mérséklésére (elengedésére), valamint a fizetési könnyítésekre (részletfizetés, fizetési halasztás) irányuló eljárásokat.
Mérséklés és elengedés
Mire kérhető mérséklés magánszemélyként?
Szinte mindenre.
Magánszemély adó- és szankciótartozása csak két esetben nem mérsékelhető:
- ha a természetes személytől levont személyi jövedelemadó előlegről vagy társadalombiztosítási járulékról, illetve
- ha beszedéssel megállapított adóról (ilyen az idegenforgalmi adó) van szó.
Minden egyéb esetben korlátlanul benyújtható mérséklésre, sőt akár méltányosságból történő teljes tartozáselengedésre irányuló kérelem az adóhatósághoz.
Az adóhatóság minden egyes magánszemély minden egyes ügyét külön-külön mérlegelve bírálja el, és ha ennek eredményeként úgy látja, hogy a magánszemély a körülményei alapján jogosult a méltányosság gyakorlására, kedvező döntést hoz számára.
Miket kell bizonyítani ahhoz, hogy mérsékeljék, ideális esetben elengedjék a tartozást?
Mérséklést az adóhatóság akkor fog engedélyezni, ha a tartozás megfizetése a magánszemély adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
Az adóhatóság komplexen vizsgálja azt, hogy fennáll-e a súlyos veszélyeztetettség, a következőkben a főbb irányvonalakat mutatjuk be.
Rendszeres kiadások, költségek
A hatóság mérlegre teszi azt, hogy a magánszemélyt, és a vele egy háztartásban élőket milyen rendszeres költségek, kiadások terhelik.
Ezeket mindenképpen részletesen fel kell tüntetni a kérelemben, és azokat igazolni kell számlával, csekkel stb.:
- rezsi költségek:
villany, gáz, víz, szemétszállítás, tüzelőanyag vásárlása, lakásbiztosítás díja stb.
- a mindennapi megélhetés költségei:
ide tartozik az élelmezésre költött havi összeg, de természetesen a mosószer, tisztálkodószer, tisztítószer stb. is ebbe a körbe sorolandó fel.
Ezt számlákkal jellemzően nem tudjuk igazolni, de egy nagyságrendi összeget fel kell tüntetni a kérelemben. Fontos, hogy életszerű adatot közöljünk, az irreálisan alacsony, de az irreálisan magas összeget is a hatóság kétségbe vonhatja.
- lakáshitel:
a lakáshitel havi részletén kívül azt is közölnünk kell a hatósággal, hogy meddig terhel minket ez a tartozás.
- egyéb kölcsönökre, hitelekre, tartozásokra fordított havi kiadások:
e körben kell hivatkozni (és igazolni is kell azokat) pl. a késedelmes közüzemi számlák részletekben való megfizetésére, áruhitelekre, más, végrehajtás alatt álló tartozásokra stb.
Fontos, hogy ha például egy hitel iratai alapján a magánszemély kérelmező tartozása tudatában nagyobb összeget fordított valamilyen luxuskiadásra (nagyképernyős televízió, tengerparti nyaralás stb.), azt a hatóság vélhetően negatívan fogja értékelni, hiszen ez esetben a magánszemély eladósodottságát nélkülözhető költségek okozták, melyek ráadásul prioritási sorrendjében megelőzték a költségvetés felé fennálló hátralékának kiegyenlítését.
- rendszeres gyógyászati célra fordított kiadások:
ha esetleg a közös háztartásban élők folyamatos gyógykezelésre, gyógyszerszedésre szorulnak, hivatkozni kell erre is, számlával, nyugtával, esetleg orvosi papírokkal alátámasztva.
- a háztartáson kívül élő közeli hozzátartozó (pl. gyermek, szülő) támogatására fordított összeg:
ez is számlával, nyugtával jellemzően nem igazolható költség, de egy nagyságrendi összeget ez esetben is fel kell tüntetni a kérelemben, megjelölve azt, hogy kit támogatunk havi rendszerességgel (pl. kollégista gyermek, csekély nyugdíjjal rendelkező szülő stb.).
Érdemes megerősíteni a támogatásban részesülő nyilatkozatával ezt a körülményt.
Jövedelmi adatok
A költségeken kívül természetesen a kérelmező és a vele egy háztartásban élők rendszeres és nem rendszeres jövedelmi adatait is részletezni kell a kérelemben, igazolások benyújtása mellett.
A teljesség igénye nélkül ilyen információk:
- munkabér, illetmény (bérjegyzékkel vagy jövedelemigazolással alátámasztva)
- családi pótlék (igazolható pl. az Államkincstár döntésével, bankszámlakivonattal)
- egyéb pénzbeli ellátások (pl. GYED, CSED, nyugdíj, szintén igazolandóak például a folyósító szerv határozatával, bankszámlakivonattal)
- kamatjövedelem, osztalék (pl. a kifizető igazolásával bizonyítottan)
- családtag által nyújtott támogatás (az érintett nyilatkozatával megerősítetten)
Vagyoni adatok
A kérelemnek részletekbe menően tartalmaznia kell a kérelmező és a vele egy háztartásban élők vagyoni adatait is.
Erre szintén nem lehet pontos felsorolást adni, csak néhány jellemzőbb adatot kiemelünk:
- ingatlanvagyon:
ha a magánszemély tulajdonában több, nem csak a lakhatása célját szolgáló ingatlan van, azt a hatóság vélhetően úgy értékeli, hogy a kérelmezőnek lehetősége van a tartozása fedezetét előteremteni (még ha halasztva vagy részletekben is fogja végül megfizetni) például a nem lakhatási célú ingatlan értékesítésével.
- gépjármű, motorkerékpár, hajó, motorcsónak stb.:
az adóhatóság többnyire nem értékeli negatívan, ha a kérelmező tulajdonában gépjármű áll, hisz arra szükség lehet a mindennapi munkába járáshoz, idős és beteg szülők látogatásához, a gyermek iskolába viteléhez stb. Erre érdemes is hivatkozni.
De ha a hatóság azt tapasztalja, hogy a vagyontárgy például kifejezetten magas értéket képvisel, luxuscikk, vagy a családtagok tulajdonában nem egy, hanem több gépjármű áll, valószínűleg erre úgy fog tekinteni, hogy a kérelmezőnek ebből a vagyonelemből módjában állna a tartozása fedezetét legalább részletekben vagy halasztott fizetéssel biztosítani.
- értékesebb (100 ezer Ft feletti értékű) ingóságok:
ha a hatóság meglátása szerint a kérelmező tulajdonában (a kérelem benyújtásakori értéket nézve) luxuscikknek számító dolgok vannak, azokat szinte bizonyosan nem fogja a kérelem elbírálása során kedvezően megítélni.
- üzletrészek, részvények, különféle megtakarítások:
a kérelemhez mellékelni szükséges az egy háztartásban élők bankszámlakivonatát.
Ha az adóhatóság ezen adatokból úgy látja, hogy a tartozás legalább fizetési könnyítés keretében megfizethető lenne, akkor vélhetően a mérséklési kérelemnek nem fog helyt adni.
Szociális körülmények
Nem egyedi eset az, hogy a kérelmezőt a szociális helyzete jogosíthatja fel arra, hogy méltányosságban részesüljön.
A kérelemben le lehet írni például azt,
- ha a kérelmező vagy a családtagja tartósan beteg (még ha az havi rendszeres kiadással nem is jár),
- valamilyen jogi procedúra (pl. válás, pereskedés) közepette van,
- esetleg a lakhatási körülményei nem kielégítőek (pl. nincs folyó víz vagy csatorna az ingatlanban, és szeretné ezt kiépíttetni),
- átmenetileg nem keresőképes (pl. a munkáltatója fizetés nélküli szabadságra küldte),
- vagy ha valamilyen sajnálatos és szomorú esemény (pl. közeli hozzátartozó elhalálozása) történt vele.
A hatóság ugyanis komplexen mérlegeli a kérelmező helyzetét, minden egyes körülményt egyesével megvizsgál, mérlegeli a súlyos veszélyeztetettség fennálltát, és az alapján hozza meg az egyénre szabott döntését.
Látható tehát, hogy a hatóság a fizetési kedvezményi eljárásban valóban nagyon sok információt, adatot helyezhet a mérleg serpenyőibe, és az alapján a kérelmezőre szabott döntést tud hozni.
Ehhez azonban nélkülözhetetlen az, hogy a kérelmező részletekbe menően ismertesse a körülményeit az adóhatósággal, és azokat megfelelő módon igazolja.
A nem igazolt tényeket, körülményeket ugyanis az adóhatóság nem fogadja el bizonyítottnak, így azt nem is vonja a mérlegelése körébe.
Feltételt szabhat az adóhatóság a mérsékléshez?
Erre a válasz az, hogy igen, és nem is egyedi megoldásról van szó.
Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének megfizetéséhez kötheti, de ehhez vizsgálnia kell az adózó teljesítőképességét, és a feltételhez kötést a határozatában ennek tükrében indokolnia kell.
A részletfizetés és a fizetési halasztás
A fizetési könnyítés (a részletfizetés és a fizetési halasztás) kérelmezéséhez alapvetően ugyanazokat a körülményeket kell felsorakoztatnia a kérelmező magánszemélynek, mint amelyeket a mérséklésnél fentebb már részletesen ismertettünk.
A különbség annyi, hogy ebben az esetben – mivel a tartozást a kérelmező meg kívánja fizetni, csak nem egy összegben vagy nem azonnal – a hatóság a törvény előírásaiból fakadóan enyhébb mérlegelési szempontokat alkalmazhat.
Mire kérhető fizetési könnyítés?
Szintén nem lehet a természetes személytől levont adóra, járulékra, és a beszedéssel megállapított adóra ilyen jellegű kedvezményt biztosítani.
Mik a fizetési könnyítés feltételei?
A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. Természetes személy kérelmező esetében viszont az adóhatóság ezt a szempontot figyelmen kívül hagyhatja.
Tehát ha a tartozás (pl. szankció) azért keletkezett, mert a magánszemély nem volt elég körültekintő, hibázott, mulasztott stb., a kérelem attól még teljesíthető lehet, ha fennállnak az egyéb feltételei.
Részletfizetés és fizetési halasztás kérelmezésekor igazolni kell, hogy a magánszemély fizetési nehézsége átmeneti jellegű, azaz az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
Ezt meg kell erősíteni a kérelemben olyan információkkal például, hogy az adózó számít egy nagyobb bevételre a későbbiekben, másodállást fog vállalni, vagy esetleg hagyaték kiadására számít stb.
A kérelem elbírálása és a feltételek vizsgálata során az adóhatóságnak figyelembe kell vennie a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
Ez azt jelenti, hogy az anyagi helyzet átmeneti „megrogyását” a hatóság mérlegeli, így ezt a kérelemben is szerepeltetni kell.
Ha a hatóság e körben azt tapasztalja, hogy a kérelmező azért nem tudja az adó- vagy szankciótartozását teljesíteni, mert például nagyobb értékű hitelt vett fel luxuscikkek vásárlására, vagy oda ajándékozott egy nagyobb összeget valakinek, akkor azt nem fogja a kérelmező javára értékelni eljárása során.
Nyomtatvány és csatolandó dokumentumok
Ha a kérelmező magánszemély (és nem egyéni vállalkozó), nem köteles elektronikus kapcsolattartásra.
Kérelmét benyújthatja postán, vagy személyesen az ügyfélszolgálaton, akár szabadon megfogalmazott formában.
De lehetősége van a NAV honlapjáról letölthető FAM01 nyomtatvány használatára, mely azért célszerű, mert sorvezetőül szolgál arra, hogy milyen adatokat kell az adóhatóságnak átadni a kérelem elbírálásához.
Elektronikusan ÁNYK-n keresztül lehet ezt a nyomtatványt beküldeni a NAV-nak, de akár ki is nyomtatható, és papíron is továbbítható.
Csatolni a korábban már részletezettek szerint azokat az iratokat kell, amelyekkel alá szeretné támasztani a kérelmező az általa előadottakat.
Azokat az előadott körülményeket, amiket a kérelmező hiánypótlási felhívás ellenére sem igazol, a hatóság nem köteles (és nem is fog) figyelembe venni döntése során.
További fontos tudnivalók
Magánszemély kérelmezőnek a kérelmet és mellékleteit a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes adóhatósághoz kell benyújtania.
Az adóhatóság a kérelemben foglaltak megalapozottságát és valódiságát helyszíni szemle keretében is vizsgálhatja.
A hatóság a gépjármű- és az ingatlan-nyilvántartás alapján, valamint a saját rendszereit felhasználva jogosult és köteles is hivatalból ellenőrizni a kérelemben foglalt adatok (ingatlan-, gépjármű-vagyon, üzletrészek, jövedelmek stb.) valódiságát.
Ha a kérelmező hivatkozik a vele közös háztartásban élők jövedelmi, vagyoni, szociális adataira, szükséges, hogy az érintettek hozzájáruljanak az adataik kezeléséhez az eljárásban. Ehhez érdemes a NAV honlapján fellelhető FAMN01 nevű nyomtatványt használni.
A részletfizetés és fizetési halasztás esetén a hatóság pótlék megfizetését is előírhatja (Art. 200. §), mely azonban kivételes méltánylást érdemlő körülmények esetén mellőzhető. Ha szeretné a kérelmező a pótlékmentességet, mindenképpen kérje megindokolva a hatóságtól ennek biztosítását.
A végrehajtási eljárás csak akkor szünetel a fizetési kedvezmény iránti kérelem adóhatósághoz történő megérkezését követő naptól a kérelmet elbíráló döntés véglegessé válásának napjáig, ha az adós fizetési kedvezmény iránti kérelmét a tartozás esedékességét követő 8 napon belül nyújtotta be.
Amennyiben a magánszemély a fizetési halasztás határidejét, vagy részletfizetés esetén akár csak egy részlet határidőben történő megfizetését elmulasztja, a kedvezmény érvényét veszti, és a fennmaradó összegben újra esedékessé válik, azaz a NAV akár végrehajtás alá is vonhatja.
Az illetéktörvény értelmében magánszemély fizetési kedvezményi kérelme illetékmentes.
Ha a döntés ellen fellebbezni kíván, akkor annak illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint.
Összefoglalva megállapítható, hogy a magánszemélyeknek meglehetősen tág lehetőségeik vannak a NAV-nál vagy az önkormányzatnál nyilvántartott tartozásaikra fizetési kedvezményt kérelmezni.
Érdemes ehhez is adószakember segítségét igénybe venni, hogy a kérelem mindenben megfeleljen a jogszabályi előírásoknak, és hogy minden részletre kiterjedően ismertesse a kérelem megalapozottságát.
Magánszemélyek számára ezen szolgáltatásunk különösen kedvező áron érhető el.
Jegyzetek
A jelenlegi bejegyzés a 2020. szeptember 7-én hatályos jogszabályokon alapul.
A cikk folytatása nemsokára várható, melyben a magánszemély ingatlanértékesítésből származó jövedelme utáni adó mérséklését vesszük górcső alá.
Az egyéni vállalkozókra és a gazdálkodókra eltérő szabályok vonatkoznak, melyről a későbbiekben, egy külön blogbejegyzésben fogunk szót ejteni.
Folyt. köv…