A tavalyi év jelentős változásokat hozott számos egyéni vállalkozó, illetve bt., kkt. életében a kisadózó vállalkozások tételes adójának („kata”) gyökeres átalakításával.
A jogalkotó, reagálva arra, hogy a katából az egyéni vállalkozók nagy részének egyenes út vezetett a személyi jövedelemadó rendszerén belül az átalányadózásba, az idei év elsejével eszközölt néhány jelentős módosítást az átalányadózókra vonatkozó szabályozásban.
E blogbejegyzés ezekre a változásokra hívja fel a figyelmet.
Minimálbér emeléséből eredő változások
A 2023. évi minimálbér összegét az 573/2022. kormányrendelet tartalmazza (elérhető a Magyar Közlöny 214. számában), mely szerint 2023. január 1-jétől a minimálbér havi összege – teljes munkaidőt és havibér alkalmazását alapul véve – 232.000 Ft lesz, a garantált bérminimum pedig 296.400 Ft.
Átalányadózó akkor lehet az egyéni vállalkozó, ha az éves bevétele nem haladja meg
– az adott évre meghatározott minimálbér tízszeresét,
– a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozónál pedig az éves minimálbér ötvenszeresét.
Ennek megfelelően a 2023. évi bevételi határ (amit tehát az átalányadózó nem haladhat meg a ténylegesen realizált árbevételével az idén) általános esetben: 27 millió 840 ezer Ft, míg kiskereskedőknél 139 millió 200 ezer Ft.
Fontos változás, hogy az átalányadózás választása során az előző évi árbevételre vonatkozó összeghatárt érintő feltételnek már nem kell megfelelni.
Továbbra is adómentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó átalányban megállapított jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része. Ez az összeg 2023-ban a minimálbér emelésére tekintettel 1 millió 392 ezer Ft.
Az adómentes szabály értelmében nem kell tehát személyi jövedelemadót fizetni az alábbi bevételi határokig:
– 40% költséghányad alkalmazása esetén: 2 millió 320 ezer forint,
– 80% költséghányad alkalmazásakor: 6 millió 960 ezer forint,
– 90% költséghányad alkalmazása során: 13 millió 920 ezer forint bevételig.
Az átalányadózó egyéni vállalkozónak továbbra sem kell szja-előleget megállapítania, amíg az átalányban megállapított jövedelme az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét (ami tehát idén: 1 millió 392 ezer Ft).
Ha az adóelőleg-alap meghaladja ezt az összeghatárt, akkor az adóelőleget csak az ezt meghaladó adóelőleg-alap után kell megfizetni.
Az szja mértéke továbbra is 15%.
TB járulék
Idéntől a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozónak a társadalombiztosítási járulékot az új TB szabályok szerint, „göngyölítéssel” kell kiszámítania.
A göngyölítéses módszer alapján a havi TB járulék alapja az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig átalányban megállapított, szja-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.
Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó társadalombiztosítási jogviszonya nem az év elején jött létre, a járulékkötelezettség összegét a biztosítási jogviszony létrejöttétől kell kiszámítani.
A tárgynegyedév utolsó napja előtt megszűnt jogviszonynál addig kell fizetni a járulékot, amíg az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya megszűnik.
A göngyölítéses módszer alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett szja-köteles jövedelmet (azaz az adómentes összeghatár feletti realizált bevételből kalkulált jövedelmet) és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) járulékalapként figyelembe vett összeget. Az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben, akár csak egy napig is, biztosított volt.
Az átalányadózó egyéni vállalkozónak az éves minimálbér felét (ld. előző pont) el nem érő jövedelme továbbra is szja-mentes, ezért ez a jövedelemrész nem képez járulékalapot sem.
Megmarad ugyanakkor az a szabály, hogy a biztosított főállású egyéni vállalkozó TB járulékának alapja 2023-ban is havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum, ezért, ha az előző bekezdések szerint kiszámított összeg kisebb ennél, a TB járulékot a minimálbér/garantált bérminimum után továbbra is meg kell fizetni.
A göngyölítéses módszert mind a főfoglalkozású, mind a nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozóknak alkalmazniuk kell, de a nem főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak nem kell figyelembe venniük a minimum-járulékalapra vonatkozó rendelkezéseket, azaz ahogy eddig is, a mellékfoglalkozású vállalkozó az adómentes jövedelemhatárig nem köteles TB járulékot fizetni maga után, és afelett is csak az átalányban megállapított jövedelmet kell alapul vennie.
Szociális hozzájárulási adó
2023-tól az átalányadózóknak a szociális hozzájárulási adót is göngyölítéses módszerrel kell meghatározni.
Az új szabály alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett szja-köteles jövedelmet, és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) a szociális hozzájárulási adó alapjaként figyelembe vett összeget, majd a kapott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben – akár csak egy napig is – biztosított volt.
A szocho alapját a szja-előleg alapjának figyelembevételével kell megállapítani, azzal, hogy az szja-mentes jövedelem a szochoalapnak továbbra sem része.
A főfoglalkozású egyéni vállalkozót a saját maga után havonta terhelő adó alapja továbbra is legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százaléka, ezért, ha a göngyölítéses módszerrel kiszámított szochoalap kisebb ennél az összegnél, akkor a szochót a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százaléka után kell megfizetni.
A mellékállású vállalkozót továbbra sem terheli maga után az adómentes jövedelemhatárig szocho fizetési kötelezettség.
58-as bevallás
Az eljárásjogi törvény szerint az átalányadózó egyéni vállalkozók esetében a TB járulék és a szocho bevallásának (2358 típusú bevallás benyújtásának) gyakorisága is változik.
2023-tól a foglalkoztatónak nem minősülő, átalányadózó egyéni vállalkozónak – a tárgynegyedév adatait havonként külön feltüntetve – negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap tizenkettedik napjáig kell elektronikusan benyújtania a 2358 jelű járulékbevallást.
Azaz a 2023.01-03 hónapokra 2023.04.12-ig, a 2023.04-06. hónapokra 2023.07.12-ig, a 2023.07-09. hónapokra 2023.10.12-ig, illetve a 2023.10-12 hónapokra 2024.01.12-ig kell eleget tenni a bevallási, befizetési kötelezettségnek.
Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó tehát a vállalkozói jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozótól eltérően a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be, illetve fizeti meg.
Ez azt is jelenti, hogy az eddigi havi közteherfizetést felváltja a negyedéves gyakoriságú fizetés, ami negyedévente az eddig megszokott havi összeghez képest egy lényegesen nagyobb adó- és járulékkötelezettséget fog eredményezni. Érdemes erre az érintetteknek (anyagilag) ennek tudatában felkészülni.
Iparűzési adó
A helyi adókról szóló törvény módosításának köszönhetően egyszerűsödik az általános szabályoktól eltérő iparűzési adózás.
Sávos iparűzésiadó-kedvezmény jár azoknak a kisvállalkozóknak, akiknek az árbevétele nem haladja meg a 25 millió forintot.
Eszerint 12 millió forintos árbevétel alatt csak 2,5 millió forint adóalap után kell megfizetni az adót, 12 és 18 millió forint árbevétel között csak 6 millió forint után, 18 és 25 millió forint közötti árbevétel esetén (vagy kizárólag kiskereskedői tevékenység mellett maximum 120 millió Ft árbevételig) pedig 8,5 millió forint után.
Ha egy évnél rövidebb az adóév, akkor arányosítani kell.
Aki így szeretné fizetni az iparűzési adót, annak bejelentést kell tennie a NAV felé, fő szabályként május végéig, és az adót is addig kell befizetni.