Az Áfa törvény (32. §) és a HÉA irányelv (36. cikk) teljesítési helyre vonatkozó szabályai között találkozhatunk egy speciális esettel, a fel- vagy összeszerelés tárgyát képező termékértékesítés esetén alkalmazandó rendelkezésekkel.
E blogbejegyzés ennek szabályait foglalja össze röviden.
Mi az a fel- vagy összeszerelés tárgyát képező termékértékesítés?
Az Áfa tv. 32. §-a szerint:
„Abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, és az értékesített termék olyan fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgál, amelyet az értékesítő maga vagy – javára – más végez, függetlenül attól, hogy azt kíséri-e próbaüzem vagy nem, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék fel- vagy összeszerelése, illetőleg annak üzembe helyezése történik.”
E Közösségen belül történő termékértékesítés esetében az adja a specialitást, hogy a termékértékesítést kiegészíti egy szolgáltatási elem.
Az ügylet fő eleme ugyan a termékértékesítés, de ahhoz, hogy az értékesítő adóalany szerződésszerűen teljesítésen, szükséges az adott termék fel- vagy összeszerelése is.
Az Áfa tv. idézett szabálya azonban csak akkor alkalmazandó és alkalmazható, amennyiben a fel- vagy összeszerelést az eladó vagy az ő megbízásából valaki más (pl. alvállalkozó) teljesíti.
Ha a fel- vagy összeszerelés a vevő (vagy annak megbízásából másvalaki) feladata, akkor a Közösségen belüli értékesítés általános szabályai alkalmazandóak.
(A fuvarozás lebonyolítójának kiléte irreleváns a teljesítési hely meghatározása szempontjából.)
A teljesítési hely és az adófizetésre kötelezett személy meghatározása
Az Áfa tv. előző pontban idézett szabálya szerint tehát, ha az értékesített termék egyben fel- vagy összeszerelés tárgyát képezi – mely szolgáltatást az eladó vagy az ő megbízásából más nyújt -, a teljesítés helye a fel- vagy összeszerelés, illetve üzembe helyezés helye lesz.
Az Áfa tv. 139. §-a az adófizetésre kötelezett személyéről a következőképpen rendelkezik:
„Abban az esetben, ha a termék értékesítésére a […] 32. […] §-ok bármelyikét kell alkalmazni, az adót a terméket beszerző belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti, feltéve, hogy a terméket értékesítő adóalany belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön.”
Ez alapján tehát, ha az értékesítő adóalany a teljesítési hely szerinti tagállamban nem telepedett le (de áfa-regisztrált lehet, letelepedés nélkül!), akkor az Áfa tv. az adófizetési kötelezettséget az adóalany vevőre telepíti.
(A gazdasági célú letelepedés fogalmát az Áfa tv. 254. §-a definiálja: „Az adóalany ott telepedik le gazdasági céllal, ahol gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye van.”)
A vevők egyes típusai alapján ez azt jelenti, hogy
- adóalany vevő esetében a vevő lesz az, aki a termékértékesítés áfáját bevallja és megfizeti a költségvetés felé,
- nem adóalany, tipikusan magánszemély vevő esetén az eladónak be kell jelentkeznie a teljesítési hely szerinti tagállamban, és – ha erre ezen tagállamban köteles – belföldi adószámot kell igényelnie, hogy az áfabevallási és -fizetési kötelezettségét teljesíteni tudja,
- míg alanyi adómentes vevő esetében – mivel az alanyi adómentes ilyen ügyletek során nem járhat el e minőségében [Áfa tv. 193. § (3) bek.] – szintén a vevő lesz az adófizetésre köteles fél.
A számlázás szabályai
Az előző bekezdésben foglalt szabályok alapján az eladó a következők szerint jár el a fel- vagy összeszerelés tárgyát képező termékértékesítésének számlázása során:
- adóalany vevő esetében a Közösségi adószámát használva, adó felszámítása nélkül bocsátja ki a számláját (érdemes a bizonylaton utalni arra, hogy az áfát a vevő köteles megfizetni)
- nem adóalany, tipikusan magánszemély vevő esetén az értékesítő adóalany a teljesítési hely szerinti tagállamban igényelt (belföldi) adószámát használva, a teljesítési hely szerinti HÉA szabályoknak megfelelően bocsátja ki számláját (Magyarországon pl. 27§-os áfamértékkel), és az e tagállamban hatályos rendelkezések szerint teljesíti bevallási, adófizetési kötelezettségét.
A bevallás szabályai
Magyarországi teljesítési hely esetében tehát az adóalany vevő a vonatkozó szabályoknak megfelelő időszaki áfa bevallásában tünteti fel a fel- vagy összeszerelés tárgyát képező termékbeszerzésére vonatkozó adatokat.
Erre a ’65 jelű bevallásban önálló sor szolgál (a cikk megírásakor a 2265 típusú nyomtatvány érhető el a NAV honlapján).
A kitöltési útmutató szerint a 28. sorba kell beírni az Áfa tv. 32. §-a szerinti fel- vagy összeszerelés tárgyát képező termékbeszerzés ellenértékének adóalapját és az adó összegét, amely esetben a terméket másik tagállamban adták fel vagy másik tagállamból fuvarozták el, de a teljesítési helyre vonatkozó szabályok szerint a teljesítés helye belföld (a fel- vagy összeszerelés helye belföldön, Magyarországon van).
Ugyanakkor e termékértékesítéssel kapcsolatosan az adóalanynak a bevallás 40. sorában, a fel- vagy összeszerelés tárgyát képező termékbeszerzéssel kapcsolatosan a bevallás 42. sorában kiemelten is van adatközlési kötelezettsége.
Fontos, hogy az Áfa tv. 32. § szerinti termék beszerzője az általa fizetendő adóként bevallott adó összegének levonására – a levonási jog egyéb jogszabályi feltételeinek teljesülése esetén – legkorábban az adófizetési kötelezettség keletkezésének adómegállapítási időszakával azonos időszakban jogosult, amelyet a levonható adók között, az ügyletre vonatkozó adómértéknek megfelelő sorban szerepeltethet.
Abban az esetben, ha a belföldön fuvarozásra feladott fel- vagy összeszerelés tárgyát képező termékértékesítés teljesítési helye a Közösség másik tagállamában van, mivel ezen ügyletek a magyar Áfa tv. hatályán kívüli értékesítésnek minősülnek, az adóalanynak tájékoztató adatként kell feltüntetnie az áfa bevallás 90. és – azt részletezve- 94. sorában a Közösség más tagországában illetőséggel bíró adóalany részére teljesített fel- vagy összeszerelés tárgyát képező termékértékesítés adó nélkül számított ellenértékét.
Példák
- Eladó cseh, Vevő magyar adóalany. Eladó fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló terméket értékesít a magyar Vevőnek (pl. faház).
Eladó a termék összeszereléséhez szükséges alkatrészeket Csehországból szállítja Magyarországra, az összeszerelést az Eladó végzi Magyarországon.
Teljesítési hely: Magyarország.
Áfabevallásra és -fizetésre köteles: magyar adóalany Vevő.
Számlázás: a cseh Eladó a cseh adószámát használja, áfát nem számít fel. - Eladó cseh, Vevő magyar adóalany, a termék fel- vagy összeszerelés tárgyát képezi.
Eladó teljes egészében magyar Alvállalkozót vesz igénybe az értékesítéshez.
Teljesítési hely: az Alvállalkozó és az Eladó által végzett értékesítés is Magyarországon teljesül.
Számlázás: Alvállalkozó belföldi áfás számlát állít ki az Eladónak (mivel az Eladó belföldön nincs nyilvántartásba véve, ezért a fordított adózás nem alkalmazható, de az Eladó külföldi áfás eljárásban visszatéríttetheti ezt az áfát). Az Eladó ugyanúgy számláz a Vevőnek, mint az 1. pontban írt esetben. - Eladó cseh adóalany, Vevő magyar magánszemély.
Eladó fel- és összeszerelés tárgyául szolgáló terméket értékesít a magyar magánszemély Vevőnek, a szerelési munkát Magyarországon az Eladó végzi.
Teljesítési hely: Magyarország.
Számlázás: az Eladónak be kell jelentkeznie Magyarországon, és magyar adószámot kell igényelnie. Számláját a magyar adószáma alkalmazásával, magyar áfa felszámításával állítja ki a Vevőnek. Bevallási, adófizetési kötelezettségét Magyarországon teljesíti.