Előző cikkünkben ismertettük az alanyi adómentesség keletkezésének és megszűnésének főbb szabályait, és szót ejtettünk a kijavítási kérelem lehetőségéről is.
Mostani blogbejegyzésünkben ismertetjük az alanyi adómentes vállalkozásokra vonatkozó alapvető szabályokat, és szót ejtünk a „kata” és az alanyi mentesség összefüggéseiről is.
Az alanyi adómentesekre vonatkozó általános szabályok
Az alanyi adómentes áfa felszámítására nem jogosult a számláin (vagyis adómentesen állítja ki azokat), ahogy a beszerzései utáni áfa levonására sem.
Költségeit és bevételeit tehát lényegében „bruttóban” kell számolnia.
Ez alól azonban vannak kivételek, melyekről részletesebben írunk a cikk későbbi részeiben.
Az alanyi adómentes és a „katás” jogállás összefüggései
Az alanyi adómentes adózók gyakorta élnek azzal a lehetőséggel, hogy egyszersmind kisadózóként („katásként”) is bejelentik magukat a NAV felé.
Azt azonban feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy a két fogalom nem egymás szinonimája.
A legfontosabb különbségek a két jogállás között:
- a kisadózói jogállás a vállalkozás jövedelemadózásának egy formája (több adónemet váltva ki), az alanyi adómentesség pedig az áruk (termékek) és a szolgáltatások forgalmához kötődő, általános forgalmi adózási mód,
- a katás jogalany lehet alanyi mentes, de választhatja az általános szabályok szerinti általános forgalmi adózást is,
- a „katás” vállalkozó nem lesz automatikusan alanyi mentes , sőt automatikusan általános áfás lenne külön választás hiányában, mindkettő tényről külön kell nyilatkozni az adóhatóság felé a megfelelő formanyomtatványokon (pl. ‘T101E, ‘T201T),
- alanyi adómentes bármely gazdasági társaság lehet, míg kisadózó csak a betéti társaság és a közkereseti társaság,
- a kisadózó vállalkozás évi 12 millió Ft-os értékhatárát naptári hónapokra, és nem napokra kell arányosítani, azaz, ha a katás akár csak 1 napot is működött egy adott hónapban, arra az időszakra már meg kell fizetnie a tételes adót (25 / 50 / 75 ezer Ft), és annak a hónapnak az időarányos 1 millió Ft-ja is beleszámít az éves kata keretbe, – Frissítés: az új kata törvény szerint az értékhatár 18 millió Ft-ra emelkedett, a tételes adó összege 50 ezer Ft/hó, és csak főállású, kizárólag lakosságnak értékesítő, szolgáltató egyéni vállalkozó lehet a kata alanya
- a kisadózói létet nem lehet visszamenőleges hatállyal választani, mint az alanyi mentességet a kijavítási kérelemmel (ld. előző cikkünket), annak alkalmazása mindig csak a bejelentést követő hónap 1. napjától kezdődhet,
- a kisadózói jogállás megtartható akkor is, ha az adózó átlépi az arra vonatkozó időarányos 12 millió Ft-os értékhatárt (a felette lévő részre 40% különadót megfizetve), míg az alanyi adómentesség megszűnik, ha az arra vonatkozó értékhatár átlépése megtörténik.
A kisadózókra vonatkozó szabályokról a NAV 61. számú információs füzetében (Egyéb adónemek, kötelezettségek fül alatt) érdemes tájékozódni.
Speciális szabályok
Az Áfa tv. tételesen felsorolja (193. §), hogy az alanyi mentes mikor nem járhat el ebbéli minőségében, azaz mikor kell alkalmaznia az általános szabályokat:
- azon bevételek kapcsán, melyek nem számítanak bele a 12 millió Ft-os értékhatárba (kivéve a „tárgyi” adómentes és a közérdekű jellegére tekintettel mentes tevékenységeket, valamint a különleges jogállású mezőgazdasági tevékenység folytatását)
- termék ingyenes átadása, felhasználása, időleges használata, használatba adása (Áfa tv. 11. és 14. §),
- vagyonáthelyezés Közösségen belüli más tagállamba a vállalkozás szükségleteire (Áfa tv. 12. §),
- külföldön teljesített szolgáltatásnyújtás,
- termék Közösségen belüli beszerzése,
- új közlekedési eszköz, illetve jövedéki termék Közösségen belüli beszerzése,
- termékimport,
- a levonható adó utólagos csökkenése esetén, ha a változás az alanyi adómentességet megelőző időszakra vonatkozik,
- az Áfa tv. 139-141., 146., 147. és 150. §-okban említett eseteiben (ezek részletezését ehelyütt mellőzzük).
A NAV 17. számú információs füzete (Általános forgalmi adó fül alatt) rendkívül részletesen és közérthetően magyarázza el a különleges adózói kör, ideértve az alanyi adómentes adóalanyok Közösségi ügyleteire vonatkozó szabályokat.
Mostani cikkünkben csak a főbb tudnivalókat ismertetjük.
Közösségi termékértékesítés
Termék Közösségi értékesítése során az adózó alanyi adómentes minőségében jár el, így az abból származó bevétel is beleszámít az alanyi mentes értékhatárba, és nem kell hozzá közösségi adószámmal sem rendelkeznie.
A nem adóalanyoknak történő értékesítés során szükség szerint figyelemmel kell lenni a 2021.07.01-től megváltozott távértékesítés szabályaira is.
Ezek tanulmányozása végett javasoljuk a NAV oldalán található, e-kereskedelemre vonatkozó tájékoztatók beszerzését, kiemelten az „E-kereskedelem – Gyakori kérdések, válaszok” nevű dokumentumot.
Közösségi értékesítéskor ügyelni kell arra, hogy a számlán szerepeljen, hogy alanyi adómentesként történt annak kibocsátása (tipikusan az áfakulcs rovatba „AAM” megjelölés kerül).
Meg kell említeni, hogy ha az alanyi adómentes adóalany nem járhat el ilyen minőségében (pl. új közlekedési eszköz értékesítése során), akkor az értékesítés előtt közösségi adószámot kell kérnie. Az ilyen értékesítés viszont az alanyi mentesség értékhatárába nem számít bele.
Közösségen belüli termékbeszerzés
Közösségen belüli termékbeszerzés esetén az adózó nem járhat el alanyi adómentes minőségében.
Az ilyen beszerzések esetében az alapeset az, hogy a másik tagállambeli adóalany az értékesítése során a saját tagállama szerinti hozzáadott-értékadót számítja fel, és az azzal növelt összeget számlázza az alanyi adómentes partnerének. Emellett a külföldi partner teljesíti saját tagállamában az adóbevallási és -fizetési kötelezettségeket.
(Az ez alóli kivételekről a NAV 17. számú információs füzetéből lehet tájékozódni.)
Az alábbi három esetkör azonban a fenti főszabályt felülírja:
1. Amennyiben éves szinten a Közösségi beszerzések összesített összege meghaladja a 10 ezer Eurót (ez rögzített árfolyamon átszámítva 2,5 millió Ft -ot jelent), az efölötti beszerzések után az alanyi adómentes belföldön adófizetésre köteles.
Az adófizetési kötelezettség arra a termékbeszerzésre vonatkozik először, amelynek ellenértékével a beszerző az értékhatárt túllépi, amelyet a beszerzés előtt a NAV-nak be kell jelenteni. Az alanyi adómentes adóalany legkésőbb ekkor kapja meg közösségi adószámát.
2. Ha az alanyi adómentes adóalany eleve rendelkezik közösségi adószámmal, és azt megadja az ügylet során a Közösségi partnerének, akkor ettől fogva áfa fizetésére és bevallására lesz köteles belföldön minden Közösségi termékbeszerzése kapcsán. Az adófizetési kötelezettség ilyetén választását be kell jelenteni a NAV felé.
3. Az alanyi adómentes adóalany általánosságban is dönthet úgy, hogy adófizetési kötelezettséget választ Közösségi beszerzéseire, mely döntését szintén be kell jelentenie a NAV felé.
Harmadik országbeli termékértékesítés, termékimport
Termékimport esetén az alanyi adómentes terhére az importáfát a NAV kivetéssel állapítja meg, levonási joggal ehhez kapcsolódóan nem rendelkezik.
Harmadik országbeli adóalanynak és nem adóalanynak történő exportértékesítés során az alanyi adómentesség szabályait kell alkalmazni, azaz ezek az ügyletek is beleszámítanak az éves értékhatárba.
Külföldi szolgáltatásnyújtás és -igénybevétel
A Közösségi és harmadik országbeli szolgáltatások teljesítési helyét az Áfa tv. 37-49. §-ai tartalmazzák, melyeket itt külön nem részletezünk.
Ugyanakkor e szabályokból kiindulva kell megállapítani azt, hogy külföldön vagy belföldön teljesített-e az adott ügylet, mert ettől függ, hogy az alanyi adómentes hogyan jár el.
Ha az alanyi adómentes adóalany úgy nyújt szolgáltatást, hogy annak teljesítési helye külföldre esik, akkor nem járhat el alanyi adómentes minőségében, vagyis ekkor „Áfa tv. területi hatályán kívüli” ügyletről bocsát ki számlát, és az esetleges bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét is ennek megfelelően teljesíti. Fontos, hogy e körben levonási joggal is élhet az adóalany.
Belföldi teljesítési hely esetén (tehát pl. más tagállambeli magánszemélynek nyújtott, általános szabályok szerinti szolgáltatás esetén) viszont alanyi adómentesként bocsátja ki számláját a szolgáltatásnyújtásáról.
Ha az alanyi adómentes úgy vesz igénybe szolgáltatást külföldi adóalanytól, hogy annak teljesítési helye belföldre esik, akkor szintén nem járhat el alanyi adómentes minőségében. Ekkor a másik országban letelepedett, szolgáltatásnyújtó adóalany helyett – mint igénybe vevő – a szolgáltatás után saját nevében áfa felszámítására és fizetésére lesz kötelezett. Ugyanakkor az adózónak adólevonási joga az ilyen ügyletekhez kapcsolódóan nem keletkezik.
A számlázás szabályai
Az alanyi adómentes adóalany, ha e minőségében jár el, köteles a számlán feltüntetni, hogy alanyi adómentesen bocsátja ki a számlát [Áfa tv. 169. § m) pont].
A számlázóprogramok jellemzően biztosítják annak a lehetőségét, hogy az áfakulcshoz a kibocsátó beírja pl. az „AAM” rövidítést.
Ugyanakkor ha nem alanyi adómentes minőségében jár el az adózó, akkor az általános szabályok szerint kell a számláját kiállítania, tehát pl. építési telek értékesítésekor 27%-os Áfát kell a számlán szerepeltetnie.
Levonási jog
A főszabály az, hogy az alanyi adómentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított adó levonására az adóalany akkor sem jogosult, ha nem alanyi adómentes minőségében jár el, tehát pl. a Közösségi termékbeszerzése kapcsán, ha belföldön köteles az adózó az adófizetésre, a fizetendő adót megállapítja, de az ahhoz kapcsolódó levonási jogot nem gyakorolhatja.
Ez alól kivételeket ismer a törvény, úgy mint a tárgyi eszköz, az „új ingatlan”, az építési telek értékesítése, illetve a saját rezsis beruházás kapcsán. (Az ingatlanértékesítés általános forgalmi adózásáról ld. korábbi cikkünket.)
A külföldön teljesített, „hatályon kívüli” szolgáltatásnyújtáshoz közvetlenül kapcsolódó termékbeszerzéseit, szolgáltatás igénybevételeit terhelő általános forgalmi adót az adózó szintén levonhatja.
Az alanyi adómentesség időszakában keletkezett levonható adót – az előző bekezdésekben foglalt kivételekkel – az adóalany utólag, az alanyi adómentesség megszűnését követően sem érvényesítheti.
Mint az a két részes cikksorozatunkból is kirajzolódik, az első ránézésre mégoly egyszerűnek tűnő alanyi adómentesség is tartogathat komoly meglepetéseket az adózóknak. Érdemes tehát adószakember segítségét igénybe venni a kivételesnek tekinthető jogügyletek helyes lebonyolítása érdekében.
Jegyzet
Jelen blogbejegyzés a 2021.11.05-én hatályos jogszabályi rendelkezéseket vette alapul.