„Az alanyi áfamentes vállalkozás sosem fizet áfát, ezért érdemes ezt választani.”
Ezt a közkeletű felfogást fogjuk részben megerősíteni, részben megcáfolni két részes cikksorozatunkban.
Kezdjük az alapvetésekkel.
Jogszabályi háttér
Az alanyi adómentességről az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) XIII. fejezete rendelkezik részletesen, illetve itt-ott az Áfa tv-ben történnek még utalások ezen adózási módra.
Téves tehát az a felfogás, amely szerint az alanyi adómentes ne lenne alanya az általános forgalmi adónak.
Ő is áfa alanynak számít, csak épp speciális adózási módot alkalmazhat a tevékenységvégzése során.
Az Áfa tv. számos rendelkezése tartalmaz adómentességi szabályokat.
Ezek egy része a tevékenység jellegéhez kötődik (pl. ingatlan bérbeadás, humánegészségügyi szolgáltatás, közoktatás stb.), melyeket régebbi, közismert nevükön „tárgyi mentes” tevékenységeknek hívunk.
De adómentességet biztosít – meghatározott feltételek fennállása esetén – a Közösségi termékértékesítés kapcsán is az Áfa tv. 89. §-a.
Az alanyi mentesség ezekhez képest más, hisz ez esetben irreleváns a folytatott tevékenység tartalma, ez esetben az áfamentesség a személyhez, azaz magához a vállalkozáshoz, az adóalanyhoz kötődik.
Az alanyi adómentesség választásának szabályai
Az alanyi áfamentesség nem jár automatikusan, mind alakuláskor, mind működés közben az adóalany választásának függvénye. Fontos kiemelni, hogy akár egyéni vállalkozó, akár gazdasági társaság is élhet ezzel a lehetőséggel.
Maga az Áfa tv. úgy fogalmaz [187. § (1) bekezdés], hogy az az adóalany, aki (amely) gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, jogosult az e fejezetben meghatározottak szerint alanyi adómentességet választani.
Elsődleges feltétel tehát az, hogy belföldön letelepedett jogalanyról legyen szó.
Az adóalany ott telepedik le gazdasági céllal, ahol az Áfa tv. szerinti gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye van.
A második feltétel az, hogy az adóalany kifejezett választása (bejelentése) szükséges ahhoz, hogy alanyi adómentesként járhasson el.
Ezt a bejelentést a vállalkozás megalapításakor is meg lehet tenni az erre szolgáló NAV nyomtatványokon (pl. ‘T101E, ‘T201T), de lehetősége van erre a már működő vállalkozásoknak is, utóbbiak azonban szigorú feltételek mentén élhetnek ezzel a lehetőséggel.
Bevételi értékhatár
A már működő gazdálkodók akkor jogosultak a bejelentés megtételére, ha
- a tárgyévet (azaz az áttérés évét) megelőző évben ténylegesen,
- és a tárgyévben (azaz amikortól alanyi mentesként kíván eljárni) ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen az éves szinten göngyölített bevétele nem haladja meg az évi 12 millió Ft-ot.
Kezdő vállalkozások választásához esetében elegendő az az ésszerű várakozás, hogy az adóalany éves bevétele az értékhatárt nem fogja meghaladni.
A 12 millió Ft-ot a tevékenységüket év közben kezdő vállalkozók esetében időarányosan kell számolni, méghozzá napra pontosan arányosítva.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki pl. 2021. március 1-jént kezdi a tevékenységét (azaz a 31 napos január, és a 28 napos február kimarad a működéséből), rá nem a 12 millió Ft-os értékhatár vonatkozik, hanem a következő képlet szerinti összeghatár:
(12.000.000 : 365) x (365-28-31) = 10.060.274 Ft
Fontos kiemelni, hogy a 12 millió Ft-ot, illetve annak időarányos részét mindig nettó összegben kell számításba venni.
Lényeges, hogy az Áfa tv. megfogalmazása szerint a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás éves szinten számított, göngyölített összegű bevétele számít be az értékhatárba.
Mi nem számít bele a 12 milliós összeghatárba?
Erről az Áfa tv. 188. § (3) bekezdése ad iránymutatást.
A bevétel kalkulálásakor figyelmen kívül kell hagyni:
- a tárgyi eszköz értékesítésből,
- az immateriális javak végleges átengedéséből,
- az új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítéséből származó bevételét (utóbbi ugyanis speciális áfa alanyiságot keletkeztető tényállás),
- nem kell továbbá számításba venni az új ingatlan, illetve az építési telek értékesítésének bevételét (az ingatlanértékesítés adózásáról ld. korábbi cikkünket),
- a közismert nevén a konkrétan megjelölt tárgyi adómentes, jelenlegi elnevezése szerint a tevékenység közérdekű jellege, valamint a tevékenység egyéb sajátos jellege miatt adómentes tevékenységből származó bevételeket [Áfa tv. 85. § (1) bekezdés, Áfa tv. 86. § (1) bekezdés a)-g) pont],
- és figyelmen kívül kell hagyni a különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató (egyszerűbben megfogalmazva a kompenzációs felárra jogosult) adóalany ilyen minőségben szerzett bevételét is.
Mi történik, ha az adóalany elfelejti megtenni az alanyi mentességre vonatkozó bejelentését?
A kijavítási kérelem
Az Áfa tv. a bejelentés elmulasztásának utólagos korrigálására biztosítja a kijavítási kérelem lehetőségét:
A 257/F. § szerint az adóalany az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül kezdeményezheti a […] 192. § (1) bekezdése […] szerinti választásának vagy választása hiányának módosítását, feltéve, hogy a módosítás nem érinti az általa megállapított és bevallott adóalap, fizetendő adó és az előzetesen felszámított, levonható adó összegét.
Az alapfeltételek tehát a kijavításhoz:
- az adóhatóság által is ellenőrizhetően az adóalany a választása hiányában is alanyi adómentesként járt és jár el,
- azaz számláit áfa áthárítása nélkül („AAM”-ként) állította, illetve állítja ki,
- és áfa bevallást nem nyújtott és nem nyújt be.
Mindezeket a körülményeket a NAV gyakorta jogkövetési vizsgálat lefolytatásával ellenőrzi a kijavítási kérelem benyújtását követően.
További feltétel, hogy
- az elévülési idő még ne teljen el (azaz 2021-ben a 2016. évig visszamenőlegesen a változás még bejelenthető ily módon),
- és az az időintervallum, amelyre a nyilatkozat szól, ne minősüljön adóellenőrzéssel lezárt időszaknak.
A módosítás visszamenőleges hatályaként azon időpontot kell megjelölni, amely nappal a választását – vagy annak hiányát – eredetileg bejelentette volna az adóalany (tipikusan a vállalkozás indulásának vagy a tárgyévnek a kezdő napja).
A kijavítási kérelem benyújtására a változás-bejelentő nyomtatványok szolgálnak, például a ‘T201T adatlap a cégbejegyzésre kötelezett vállalkozások esetében, vagy egyéni vállalkozók a ‘T101E nyomtatványon kérhetik a változás rögzítését a NAV-tól.
Az alanyi adómentesség megszűnése
Az alanyi adómentességet választani kell, de megszűnése már korántsem csak az adóalany akaratán múlhat.
A választás mindig az adott naptári év végéig tart, azonban a következő évre nem kell külön bejelentést tenni, ha továbbra is minden feltételnek megfelel a vállalkozás.
Az alanyi mentesség megszűnik ugyanakkor, ha az adóalany ezt kifejezetten kéri nyilatkozatában az adóhatóságtól.
Megszűnik az alanyi mentesség jogutódlás esetében is, akkor, ha a jogutód maga nem alanyi mentes.
Fontos, hogy a működő vállalkozások mind az alanyi adómentesség választását, mind annak megszűnését a naptári év utolsó napjáig (december 31.) jelenthetik be az adóhatóság felé, kivéve, ha a 12 millió Ft-os értékhatárt év közben lépik át.
Amennyiben ugyanis az értékhatár átlépésére a tárgyév közben kerül sor, úgy ezt a változás-bejelentés szabályai szerint 15 napon belül az adóalanynak be kell jelentenie az adóhatóság felé. Azzal a jogügylettel, mellyel a vállalkozás az értékhatárt átlépi, „átkerül áfás pozícióba” (vagyis arra az ügyletre, amivel az időarányos 12 millió Ft-ot túllépi, már a normál áfa szabályok alkalmazandóak, bármekkora összegű is az erről kibocsátott számla).
Ezeket követően az adóalany a főszabály szerint, azaz áfásan kell hogy eljárjon mind a számlázása, mind az egyéb adókötelezettségek (pl. bevallás benyújtás, nyilvántartások vezetése stb.) teljesítése során.
Amennyiben az értékhatár átlépése miatt szűnik meg az alanyi mentes jogállása az adóalanynak, úgy a megszűnés évét követő 2. naptári év végéig nem is térhet vissza az alanyi adómentesség hatálya alá.
Következő cikkünkben kitérünk az alanyi adómentesség alkalmazásának főbb szabályaira, a kivételes esetekre, és a leglényegesebb gyakorlati tudnivalókra.
Jegyzet
Jelen cikk a 2021.11.05-én hatályos jogszabályi rendelkezéseket vette alapul.